Mi az arany pontosan és mióta használják?
Az arany a természetben elemi állapotban előforduló, jellegzetesen sárga nemesfém. Vegyjele Au, amely a latin Aurum szóból ered.
Az aranyat már a történelem kezdete óta ismerték, és a pénzrendszer bevezetésekor fontos szerepet töltött be a világkereskedelemben. Az arany tökéletes fizetőeszköznek bizonyult, mivel előbányászása időigényes és egyúttal magas költéségekkel járt, ami nemcsak vonzóvá tette az emberek szemében, de általa könnyen is szabályozhatóvá vált vele a piac.
Az arany önmagában mint anyag túl lágy és puha, ezért kizárólag aranyból (színarany) nem szokás ékszert előállítani, mert könnyen eldeformálódhat.
Ebből kifolyólag az eljegyzési gyűrűk, nyakláncok, karkötők, vagy bármely más, aranyból készített ékszerek készítésekor az aranyat más fémekkel vegyítik, hogy ezáltal szilárdábbá és kopásállóvá tegyék. Az aranyat legfőképp olyan más fémekkel szokták keverni, mint az ezüst, nikkel, réz vagy a cink.
Így jöttek létre a 9, 14, 18 és 24 karátos finomsági fokok, mert ezek jelzik számunkra, hogy egy adott ékszerben hány ezredrész színarany található.
24 karát = 24/24 = 1000/1000, azaz 100%-ban csakis aranyat (színarany) tartalmaz az ékszer.
18 karát = 18/24 = 750/1000, azaz 75%-ban aranyat, 25%-ban más fémeket tartalmaz.
14 karát = 14/24 = 585/1000, azaz 58,5%-ban aranyat, 41,5%-ban más fémeket tartalmaz.
9 karát = 9/24 = 375/1000, azaz 37,5%-ban aranyat, 62,5%-ban más fémeket tartalmaz.
“Ahány ház, annyi szokás” – így vagyunk ezzel az aranyból készült ékszerek karátszámaival is. A távol-keleti kultúrákban (pl. Kína vagy India) nagy népszerűségnek örvendenek a 24 karátos, azaz a színaranyból készített ékszerek, míg Ausztráliában inkább az alacsonyabb aranytartalmú 9 karát a közkedvelt. Európában vegyes a kép, Olaszországban, ahol nagyon adnak a minőségre, 18 karát az elfogadott, míg a hazai piacon Magyarországon leginkább a sztenderdnek számító 14 karátos arany ékszerek a legterjedtebbek.